clipped from zalaihirlap.hu Rendőrségi védelmet kért a helyközi buszjáratokon utazó balatonmagyaródi diákok számára Németh Zoltán polgármester. A fiatalokat ugyanis rendszeresen zaklatják Zalakomárban felszálló társaik. Bár Balatonmagyaród is egyike azon településeknek, ahol kevés a fiatal, azért még jó páran szállnak fel reggelente az iskolajáratoknak számító Volán-buszokra. Csakhogy útjukat mások rendszeresen megzavarják. - Egy idő óta érkeznek hozzám jelzések, hogy a buszra Zalakomárban felszállók folyamatosan piszkálják, szekálják a balatonmagyaródi diákokat - hallottuk Németh Zoltán polgármestertől. - Miután többen is szóltak, felhívtam a nagykanizsai rendőrkapitányság figyelmét a problémára. Ígéretet kaptam, hogy igyekeznek orvosolni a bajokat. A felszálló diákok megvadult rajként vágtattak fel a járműre, és közben képletesen szólva bele-belecsíptek mindenkibe. Látszott rajtuk, túlteng bennük a fölös energia, és valakin le akarják vezetni - egymáson, vagy ha valaki leáll velük, akkor azon.

Tags: balatonmagyarodi busz, balatonmagyarodi iskolabusz, iskolapélda, Kis-Balaton

clipped from monitormagazin.hu Évente százezer látogató keresi fel a Kis-Balatont, több mint tízezren vesznek részt buszos csoportvezetéseken a töltéseken. A turisták bejuthatnak néhány fokozottan védett területre is, de az őshonos növény- és állatvilág védelmében több szabályt is be kell tartaniuk. A Kis-Balaton európai uniós pályázati tervei már az őshonos növény- és állatvilágnak kedvező módon, a természetvédelmi kéréseket és elvárásokat figyelembe véve készültek el. Összesen 7,5 milliárd forint forrást biztosítanak az élőhelyek megőrzésére, a telepítési rend, a halászat módjának megváltoztatása pedig lehetőséget nyújt a tájidegen fajok eltávolítására. A tervek szerint 90 centiméterrel csökkentik a vízszintet, így meg lehet őrizni a terület mozaikosságát, nagyobb lesz az időszakosan szárazon álló terület. A töltés megszaggatásával a víz ki tud lépni a legelőterületre, a nádas meg tud erősödni.

Tags: Kis-Balaton, Kis-Balaton környezetvédelme, Kis-Balaton második ütem, Kis-Balaton rehabilitáció

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mai közleménye és egy a “Lovasi Esték” rendezvénysorozat legutóbbi előadásán elhangzottak szépen összecsengenek. Érdemes mindkét alább idézett cikket teljes egészében elolvasni, hiszen röviden és tömören vázolva a folyamatokat, megismerhetjük, megérthetjük a Balaton vízminőségére és élővilágára (az élő Balatonra) gyakorolt folyamatok összefüggéseit. Az első írás a Balaton múltját és közelmúltját mutatja be, a magyar tengernek okozott károkat is számba véve, sok érdekességet megvillantva. A Kis-Balaton uniós nagyprojekt előkészítésének állását taglaló közlemény pedig a Balaton jövőjét meghatározó pozitív biológiai és árvízvédelmi hatásokat ecseteli: ha nem tűnik el kézen-közön az erre szánt pénz és a tervek megvalósulhatnak lesz a Balatonnak jövője! (És remélhetőleg elég sok munkalehetőséget teremt a környéken élő lakosságnak.)

Dr. Padisák Judit szólt arról is, hogy a tó természetes partjának nagy részét a ‘60-as években kibetonozták, ezzel megszüntették a tó szárazföldi ökoszisztémákhoz való természetes kapcsolódását.
Többek között ez is okozta a nádasok pusztulását, amely csak ott él meg, ahol hosszan tartó természetes vízszakasz található, mint például Paloznaknál.
A néhány évvel ezelőtti alacsony vízállás egyébként nagyon jót tett a nádasok regenerálódásának és a hínarasoknak is. Utóbbiból sajnos kevés van, pedig ívóhely és a halivadékok búvóhelye is. [Tovább a Napló cikkéhez!]

A Kis-Balaton ökológiai vízigényének biztosítását korszerűsített monitoring-rendszer segíti majd. Az Ingói berek kikerül a víz fő áramlási irányából, a Ingói berekben élőhely-rekonstrukcióra kerül sor, a Zimányi- és Vörsi-berek bevonásával pedig létrejön egy új víztározó, ahol időszakos vízborítottságú, ártér jellegű élőhelyek alakulhatnak ki. A tervben két hallépcső is szerepel, amelyek lehetővé teszik, hogy a vonuló halak az ívási időszakban a vízállástól függetlenül feljussanak a Balatonból a Kis-Balatonba, majd onnan az alsó Zala-völgybe. A tervek szerint több mint 2,2 kilométer hosszú töltést magasítanak meg, és közel 7 kilométer új töltés épül. Több mint 15 kilométer csatorna rehabilitációját fogják elvégezni, és szintén 7 kilométer új csatornát is építenek, 20 új műtárgyat létesítenek, és felújítanak 21 már meglévőt is. [További részletek az mno.hu-n!]

Tags: Balaton, Balaton élővilága, Balaton jövője, Balaton multja, Balaton története, Balaton vízminősége, balatoni nádasok pusztulása, balatoni nádasok regenerálódása, élőhely-rekonstrukció, hínarasok, Ingói berek, Kis-Balaton, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Lovasi Esték, Zimányi- és Vörsi-berek

Most már tudom, hogy nem kell bánnom, amiért lemaradtam az első hivatalos tavaszi idénnnyitó balatoni túráról. A “Művészetek Völgye Nagy Kör” jó időben is igénybe veszi az embert, ha kicsit belehúz, de ilyen rossz időt senki nem remélt! [Egy túrabeszámoló itt, hogy miről maradtunk le!]

A hétvége balatoni időjárása a legjobb indulattal sem volt kirándulóidőnek nevezhető, az járt a legjobban (mint magam is), aki otthon maradt:

“A heves széllökések fákat döntöttek az útra Zánkán, Külsővaton, Balatonakarattyán, Badacsonytomajon és Badacsonylábdihegyen is, munkát adva a tűzoltóknak a hétvégén.

Balatonfüreden egy kétszer két méteres felvonulási épületet fújt ki a főútra a szél. Szintén a Balaton-parti városban fa dőlt egy mikrobuszra, személyi sérülés nem történt.” - tudósít a naplo.hu

A Nyugat-Balatonon is veszélyeket rejtő a téli álmából - olvadással - ébredő természet:

A tőzeges talajon épült, Nagykanizsa-Budapest vasútvonal és az M7-es autópálya töltését veszélyezteti a belvíz, ami több mint ezer hektárt öntött el a Kis-Balaton térségében… [Részletek]

Tags: balatoni vihar, belvíz, heves széllökések, Kis-Balaton, M-7-es, Művészetek Völgye Nagy Kör, Nagykanizsa - Budapest vasútvonal, tavaszi balatoni túra, túrabeszámoló

Ma reggel megcsapolják a Balatont, reggel hat órakor a siófoki zsilip megnyitásával megkezdték vizének leeresztése a Sió-csatornán. A Balaton vízállása 5 centiméterrel van ugyanis a “maximális felső határát meghatározó” - tó üzemelési szabályzata előírta - 110 centis (a siófoki vízmérce “0″ pontjához viszonyított) szint felett.

A “magas” vízállás főként a dél-nyugati tóparti települések (gyakran szabályellenesen, majd később legalizált módon a) partra épült épületeit veszélyezteti, melyek hullámzás esetén akár víz alá kerülhetnek. Ilyesmire a korábbi években volt példa, igaz erről nem a Balaton tehet: partjának körbekerítése, folyamatos féltöltése, a Balatonba épített műtárgyak egyre több helyt vesznek el a magyar tengertől.

A 2002-es katasztrofális (37 !centimétere)s  vízszintet követően, mikor a Balaton nyáron pocsolyává silányodott, a zsilipnyitást a természetvédők aggódva figyelik, most azonban az olvadásnak és a csapadékos időjárásnak hála, a Zalán és a különböző vízfolyásokon folyamatos utánpótlás érkezik, de Kis-Balaton is csordultig telt: marad hát elég víz a Balatonban.

Érdekességként: adatok és cikkek a Balaton alacsony vízállásról:

“A Balaton apadásai, alacsony vízállásai a 19. században nem foglalkoztatták különösebben az embereket, mivel a forró aszályos időjárás elsősorban a létfenntartásukat veszélyeztette az elmaradt gabona- és szénatermés miatt. A Balaton vízállása igazán a tópart nyaralóhellyé való átalakulása után vált fontos kérdéssé.”

Tags: 2002 Balaton, a Balaton elpocsolyásodása, a Balaton vízállása, a megcsapolt Balaton, Kis-Balaton, Sió-csatorna, siófoki zslip, vízmérce, Zala